Hogyan készítsünk komposztot otthon?

A komposztálás egy ciklikus technika, amely magában foglalja a különféle növényi összetevők, például a növényi hulladékok lebontását és erjesztését a veteményeskertben.Még az ágak és a lehullott levelek is visszakerülhetnek a talajba megfelelő komposztálási eljárásokkal.Előfordulhat, hogy a megmaradt ételmaradékokból előállított komposzt nem lendíti fel olyan gyorsan a növények növekedését, mint a kereskedelmi műtrágyák.A legjobban a talaj javítására használható, és az idő múlásával fokozatosan termékenyebbé teszi.A komposztálást nem szabad úgy tekinteni, mint a konyhai szemetet;inkább a talaj mikroorganizmusainak ápolásának módszerére kell gondolni.

 

1. Jól használd fel a megmaradt leveleket és a konyhai hulladékot komposzt készítéséhez

Az erjedés és a bomlás elősegítése érdekében a zöldségszárakat, szárakat és egyéb anyagokat apró darabokra vágjuk, majd lecsepegtetjük és a komposzthoz adjuk.Még a halcsontokat is alaposan le lehet bontani, ha van otthon hullámpapír komposztláda.Tealevelek vagy gyógynövények hozzáadásával megakadályozhatja a komposzt rothadását és kellemetlen szagot.Nem szükséges a tojáshéjat vagy a madárcsontokat komposztálni.A bomlás és az erjedés elősegítése érdekében először összetörhetők, mielőtt a talajba temetik.

Továbbá a miso paszta és a szójaszósz sót tartalmaz, amit a talaj mikroorganizmusai nem tolerálnak, ezért ne komposztáld a megmaradt főtt ételt.Az is nagyon fontos, hogy kialakítsuk azt a szokást, hogy soha ne hagyjunk ételmaradékot a komposzt használata előtt.

 

2. Nélkülözhetetlen szén, nitrogén, mikroorganizmusok, víz és levegő

A komposztáláshoz széntartalmú szerves anyagokra, valamint vizet és levegőt tartalmazó terekre van szükség.Ily módon szénmolekulák vagy cukrok keletkeznek a talajban, amelyek elősegíthetik a baktériumok elszaporodását.

A növények gyökereiken keresztül nitrogént vesznek fel a talajból és szén-dioxidot a légkörből.Ezután szén és nitrogén összeolvadásával hozzák létre a sejteket alkotó fehérjéket.

A rhizobia és a kék-zöld algák például szimbiózisban működnek a növényi gyökerekkel a nitrogén megkötésében.A komposztban lévő mikroorganizmusok a fehérjéket nitrogénné bontják, amelyet a növények a gyökereiken keresztül kapnak.

A mikroorganizmusoknak általában 5 gramm nitrogént kell fogyasztaniuk minden 100 gramm szerves anyagból lebomló szénre.Ez azt jelenti, hogy a szén-nitrogén arány a bomlási folyamat során 20:1.

Ennek eredményeként, ha a talaj széntartalma meghaladja a nitrogéntartalom 20-szorosát, a mikroorganizmusok teljesen elfogyasztják azt.Ha a szén-nitrogén arány 19-nél kisebb, a nitrogén egy része a talajban marad, és a mikroorganizmusok számára hozzáférhetetlen lesz.

A levegőben lévő víz mennyiségének megváltoztatása ösztönözheti az aerob baktériumok növekedését, lebonthatja a komposztban lévő fehérjét, és nitrogént és szenet juttathat a talajba, amit aztán a növények a gyökereiken keresztül felvehetnek, ha a talaj magas széntartalmú.

A szerves anyagok nitrogénné alakításával komposztot lehet létrehozni, amelyet a növények a szén és a nitrogén tulajdonságainak ismeretében, komposztáló anyagok kiválasztásával, valamint a talaj szén-nitrogén arányának kezelésével képesek felvenni.

 

3. A komposztot mérsékelten keverjük össze, ügyeljünk a hőmérséklet, páratartalom és az aktinomyceták hatására.

Ha a komposztáláshoz használt anyag túl sok vizet tartalmaz, könnyen előfordulhat, hogy a fehérje ammóniát okoz, és kellemetlen szagot okoz.Mégis, ha túl kevés a víz, az befolyásolja a mikroorganizmusok aktivitását is.Ha kézzel préselve nem ad ki vizet, akkor a nedvességet megfelelőnek tartják, de ha hullámpapír dobozokat használunk a komposztáláshoz, akkor jobb, ha kicsit szárazabb.

A komposztálásban aktív baktériumok főként aerobok, ezért szükséges a komposzt rendszeres keverése a levegő bejutása és a bomlás gyorsítása érdekében.Azonban ne keverje túl gyakran, különben serkenti az aerob baktériumok tevékenységét, és nitrogént bocsát ki a levegőbe vagy a vízbe.Ezért kulcsfontosságú a mértékletesség.

A komposzt belsejében a hőmérséklet 20-40 Celsius fok között legyen, ez a legalkalmasabb a baktériumok működésére.Ha meghaladja a 65 fokot, minden mikroorganizmus leáll, és fokozatosan elpusztul.

Az aktinomyceták fehér baktériumkolóniák, amelyek lombhulladékban vagy korhadó kidőlt fákban keletkeznek.A hullámpapírdobozos komposztálásban vagy komposztáló WC-kben az aktinomyceták fontos baktériumfajok, amelyek elősegítik a mikrobák lebomlását és a komposztban történő fermentációt.A komposztkészítés megkezdésekor érdemes a lomtalanításban és a korhadó kidőlt fákban keresni az aktinomicétákat.


Feladás időpontja: 2022. augusztus 18